Orosz agár

Balkányi Ágnes vagyok, a Triumphator Barzoj kennel kizárólagos tulajdonosa. Világ életemben körbevett a kutyázás, kutyatenyésztés világa tekintettel arra, hogy nagypapám 1959-ben alapította meg a Sasvári Kennelt Schnauzerek tenyésztésére amelyben édesanyám a mai napig aktív és sikeres tenyésztő. Tíz éves voltam amikor életem első saját kutyáját megkaptam, egy Törpe Schnauzert, Sasvári Cinderella „Szederkét” akivel aktív résztvevői voltunk a kutyakiállításoknak, ahol volt szeretncsém „bele botlani” és azonnal szerelembe esni a fajtával, akivel a mindennapjaimat megosztom: az orosz agarakkal. Nyolc éven át látogattam almokat, -kiállításokat és tenyésztőket, hogy a számomra legmegfelelőbb kiskutyát megvásároljam. Az első Barzojom 2008. december 29.-én született, első körben csak kiállításokra terveztem menni Samanthával, de ígéretes volt a sportban és sikeres a kiállításokon, így eldöntöttem, hogy Szami vérvonalával szeretném megalapozni kennelemet. A Triumphator Kennelt 2009 novemberében alapítottam, első almom 2013. április 11. én született, jelenleg még mindig él velem ebben az alomban született utód, Zarina, akinek az utódaival folytattam a tenyésztést. Nagyon büszke vagyok, hogy mindamellett, hogy kutyáink 1 egészségügyi szűrései teljesen mentesek nagyszerű sikereket érnek el kiállításokon több Best In Show, több champion kutya született nálunk, az egyik sajáttenyésztésű agaram, aki nem „csak” Fiatal Világ győztes és Best Junior címeket viselheti, hanem jelenleg az egyetlen magyar tenyésztésű- és tulajdonú Barzoj, aki rendelkezik Orosz Champion címmel is.

Balkányi Ágnes Triumphator Kennel 

www.barsoi.hu 

www.facebook.hu/barzojhungary 

triumphatorborzoj@gmail.com

Oroszország kultúráját és történelmét végigkísérte a Barzoj fajta alakulása, -tenyésztése, maga a fajta, amely megjelenésével is vonzotta a szemeket. A festők, -szobrászok és szinte minden művész előszeretettel örökítette meg az igazán elegáns és arisztokratikus agarakat műveikben. Anna Iaroslavna, a XI. század kijevi herceg lánya három orosz agárral érkezett I. Henrikkel kötött házassága idején. Több ismert ember tartott borzojokat, mint például a jól ismert és néhai kötelező olvasmány: Háború és Béke című könyv írója: Lev Nyikolajevics Tolsztoj vagy olyan cárok és írók, mint II. Miklós, Nagy Péter vagy akár Turgenjev.

Ezen vadászatokat családok szerint különböztették meg, a leghíresebb a Persinszkaja vadászat volt, amely Nikolaj Nikoljevics Romanov nagyherceg nevéhez fűződik, aki ismert volt a szép agarairól és az állatszeretetéről. Vadászatain rendre nagyon gyors- és szép, de a vadászatokon a vadállatokkal szemben agresszív kutyák jelentek meg. Sajnos az orosz nép a nemesség az agarak szinte mindegyikét kiirtották, ez által a kihalás fenyegette az orosz agarakat. A fajta külföldre (Amerikába, Angliába, Franciaországba és Németországba) exportált egyedeknek és leszármazottainak hatalmas szerepe volt abban, hogy manapság szinte minden országban megtalálhatóak a barzojok. 

1874-ben tartották az első gyűlést, amelyen első alkalommal került sor a standard feljegyzéseire, amelyet N.P. Yermolev készített el. Ezt a fajtaleírást 1888-ban fogadták el, ez a jelenlegi standard alapja is, bár ezt a fajtaleírást többször, összesen tíz alkalommal (1925, 1939, 1951, 1963, 1969, 1980, 1993, 1995, 2006 és 2020) változtattak meg. A legutóbbi standard módosítások megszavazásán személyesen részt vehettem a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége delegáltjaként.

Az orosz agár elegáns, arisztokratikus külseje a mai napig megmaradt, még ha a mai napon már különböző típusokat is megkülönböztethetünk, sokak úgy mondják, hogy ketté vált, egyik részen csak sport, másik oldalt csak küllemkutyákra az állomány, ami szerintem nem helytálló, hiszen vannak 2 sportkutyák kiváló küllemmel és vannak kiváló küllemű „show” kutyák, akik abszolút tehetségesek sport vonalon is. Azok az agarak, akikkel sportolnak, erős- és kissé vékonyabb testfelépítésű „szellősebb” agarak, rövidebb törzshosszal, vékonyabb csontozattal, a „show” oroszok általában szőrösebbek, magasabbak, szélesebbek, hosszabb törzshosszú-, erősebbnek tűnő agarak. Kétség kívül minden kutyának, pláne agarak esetében fontos a mindennapos mozgás, és mindannyian élvezik a futást – ez akár körpályán, akár coursingen, vagy csak a mezőn történik.

Érdekessége még a kimondottan hússzú farkuk amelyeket maguk alá húznak nyugalmi állapotban, mint minden agár – semmilyen körülmények között nem emelhetné gerincvonal fölé a fajtaleírása szerint. Összességében nagyon látványos nagytestű kutyafajta, aki nagyon megosztja az embereket, van aki azonnal beleszeret, van aki kimondottan nem kedveli és van aki egyszerűen nem érti, hogy mi is az Orosz agár.

A fajta jelleme igen különleges, sokak szerint nem kommunikál – és keresztül néz az embereken. Ez részben igaz is lehet, hiszen a gazdáján- és családján kívül nagyon is meggondolja, hogy kivel álljon szóba, és nemes egyszerűséggel néz keresztül a számára idegen és/vagy érdektelen embereken. A fajtával szemben tapasztalatlan emberek sok esetben butának hiszik, miközben rendkívül intelligens kutyafajta, ugyanakkor nem szolgalelkű – a gazdi(k)nak bármit megcsinál, ha megfelelő motivációval kéri/tanítja/tanította. Nagyon makacs és önfejű, azonban könnyen motiválható és simulékony fajta. Általában két éves kora körül kezd el „lenyugodni”, felnőtté válni, de idős korukban is robbanékonyak tudnak lenni, pláne ha van vadászni valót észlel, vagy a családját-falkáját veszélyben érzi. Gyerekekkel barátságos, de ehhez az is kell, hogy a gyermek véletlenül se játékkutyaként tekintse és tiszteletben tartsa az agár saját helyét- ott ne zavarja őt.

Hozzáállása macskákhoz, idegen kutyákhoz, emberekhez sokban függ a kölyökkori szocializációtól és, hogy milyen környezetben nő fel. Sokat számít számára, hogy a gazdája milyen természetű, mert az Orosz agarak különösen érzékenyek a gazdáik hangulatára, kisugárzására. Fiatalon szeret játszani, de nem az a „labda visszahozós” típus. Ha mindennap le van mozgatva akkor nagyon kényelmes társa az embernek.

Semmiképpen sem ajánlom száraz sampon használatát! – ahogyan a hetente történő fürdetést sem. Nem tesz jót sem a szőrzetnek, sem a bőrük természetes ellenálló rétegeinek – a folyamatosan lemosott természetes ellenálló bőrréteg a küszöbe a későbbiekben kialakuló bőrproblémáknak. Minden agár a lábukra a legérzékenyebb, nagyon fontos a karmok karbantartása is, mivel nagyon fontos számukra a megfelelő mozgás.

Az orosz agár neveléséhez hatalmas adag türelemre van szükség, későn érő fajta, másfél-két éves koráig kiskölyökként viselkedik. Azonban gyorsan tanul, a megfelelő motiváció mellett. Nagyon fontos, hogy nem szeretik az erőszakot, nem lehet „erősködni” – „keménykedni” velük, azzal a kutyát a gazdi csak maga ellen uszítja. A könnyű neveléshez/tanításhoz elengedhetetlen a feltétel nélküli bizalom. Ha egy ember elnyeri egy barzoj feltétel nélküli bizalmát, az soha nem szűnik meg – kivéve ha az illető agresszívan és/vagy bántóan viselkedik az agarával. Rendkívül fontos továbbá a következetes nevelés, ha nem szeretnénk, hogy barzojunk az ágyunkban aludjon akkor soha nem invitáljuk őket a tollasbálba, mert egyszer ha felmegy akkor onnantól kezdve neki az a természetes pihenőhelyévé válik. Jó minél hamarabb hozzászoktatni a nyakörvhöz és a pórázhoz és jó minél hamarabb lefektetni a szabályokat. 

Én személy szerint a lakásban tartást javaslom, mert sokszor nem igényel egy Barzoj különösebb nevelést/tanítást, ha a gazdi mellett nőhet fel. Mivel a fajta nem szolgalelkű így a szocializáció miatt ajánlatos vele kutyaiskolába menni, soha nem lesz olyan jellegű munkakutya, mint egy német Juhászkutya vagy egy schnauzer.

Alapjába véve egészséges fajtának mondható, két nagyon fontos szűrése van, aminek egyikét, a Degeneratív Mielopátiának (DM: egy örökletes (tehát nem szerzett) idegrendszeri betegség, amely a terhelt kutya bénulásával járhat) jobb esetben a szűrése manapság elhanyagolható, ha egy tenyésztőtől vásároljuk agarunkat, hiszen ez egy genetikai szűrés, ami ha a két szülőnél N/N (mentes) akkor az utód csak mentes lehet. Mentes x hordozó párosításánál már lehetnek hordozó utódok – ez esetben már érdemes elvégeztetni a vizsgálatot, pláne ha az adott kutyát tenyésztésbe szeretnénk vonni. A másik szűrés, amit egyelőre nem lehet genetikai szűréssel kizárni az az évenkénti szívultrahang vizsgálat, ezt mindenképpen kardiológus szakorvosnál érdemes megvizsgáltatni. Ahogyan egyik kutyafajtát sem-, úgy az agarakat sem javasolt megfelelő felkészítés nélkül nagy mozgásnak és/vagy erőfeszítésnek kitenni, mert akkor sajnos jó eséllyel előfordulhat náluk az úgynevezett „Ünnepi betegség” (Paralitikus Myoglobinuria).

Tekintettel a fajta testfelépítésére (pl. mély mellkas) sajnos előfordulhat náluk két olyan dolog is amivel a túlélés érdekében azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Az egyik ilyen dolog a gyomorcsavarodás – kialakulás esélyeit csökkenthetjük, ha agarunk napi ételadagját kettő vagy akár három részre osztva adjuk neki oda – ha megtörténik a baj és az agarunk gyomra (általában) a lépével együtt megtekeredik azonnal olyan állatorvosi rendelőbe kell vinni, ahol perceken belül meg tuják kezdeni a kutyánk életmentő műtétjét. A műtét során általában a kutya lépe eltávolításra kerül, ez esetben kiemelten fontos a kutyát külső paraziták ellen védeni, különös tekintettek a kullancsokra, hiszen egy babézia fertőzés a kutya életébe kerül, jó eséllyel ha időben is van „elkapva”. A másik ilyen szintén a mély mellkas miatt – szerencsére ritkán – előforduló baleset a tüdőlebeny megcsavarodása, ez esetben is rendkívül fontos mielőbb állatkórházba eljuttatni a kutyát, ahol életmentő műtétet tudnak végrehajtani rajta.

A fajtát nyugodt szívvel ajánlom lakásban tartásra sportos gazdiknak és családoknak. Fontos szem előtt tartani, hogy első sorban egy vadászkutya, aki nem a megsebzett vadakat hozta be a gazdinak vagy nem felhajtotta a vadat vezényszóra, az orosz agaraknak vadászat és a vad űzése közben önálló döntéseket kellett hoznia. Gyerekek mellett is szuper társak lehetnek, ami a legfontosabb, hogy legyen egy saját kis kuckója ahová elvonulhat a saját kis gondolataiba, ahol senki sem zavarja meg a nyugalmát.

Források: o FCI Barzoj Standard / Fajtaleírás o Intereuropean Borzoi Almanach 1991 o Visualization of the Borzoi Standard – The Borzoi Club of America, Inc o Intereuropean Borzoj Almanach 3 – The Borzoi in Art, J.M. Heller, Creil, Holland 1998