Az ELTE világhírű etológusai most azt vizsgálták, hogy milyen erősen kapcsolódnak egymáshoz a kutyák agyában a szaglásért felelős régiók. Azt eddig is tudtuk, hogy kedvenceinknek jobb a szaglása, mint nekünk. Sokkal több információhoz jutnak az orruk által, mint mi emberek. Használjuk is a kutyák orrát. Megtanítjuk őket, hogy kiszagolják a drogokat, a fegyvereket, az emberek hollétét. De képesek kiszimatolni a vércukorszint emelkedést, betegségeket és feltehetően számos olyan dolgot, amiről még csak nem is tudunk.

És mégis eddig holmi keveset tudtunk arról, hogy is működik a kutyák szaglása. “Számos viselkedési tanulmány kimutatta, hogy az egyéni különbségek befolyásolják, mennyire jó szimatúak a kutyák” - mondja Asami Nakaimuki, az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének PhD-hallgatója – “de azt nem tudjuk, hogy az egyéni különbségek az agyi hálózatban is tükröződnek-e”. Számtalanszor teszteltük már őket mindenféle szimatolós feladattal. De arról vannak e különbségek a kutyák agyi hálózatában, melyek befolyásolják a szaglást azt eddig nem tudtuk. A kutatásban résztvevők kutyáknak ezzel szemben most semmi dolguk nem volt. Konkrétan csak feküdtek az fMRI-ben. Az agyukat nyugalmi, relaxált állapotban vizsgálták. Ki derült az is a gömbölyű fejű kutyák és a hosszúkásabb agyformájú kutyák agya másként dolgozza fel a szaglással bejutó információt.

A kerek fejű, rövid orrú fajták agyában gyengébb funkcionális kapcsolatok vannak a szagló régiókban. A hosszúkás fejű, agyformájú fajtársaiknak erősebbek ezek a funkcionális kapcsolatok. A fiú és lány kutyák között nem fedeztek fel különbségeket. Azonban kiderült az is, hogy a kor előre haladtával is változik ez a funkcionális kapcsolat. Az idős kutyák agyában gyengébb, mint a fiataloknál. Bebizonyosodott tehát, hogy a kor előre haladtával bizony a szaglás is romlik. Érdekes módon a kutatócsoport különösen erős kommunikációt talált a két agyfélteke szaglási agyi régiói között. Ez rágcsálókra és még a szaglás nélkül született emberekre is jellemző. “Ez lehet az emlősök agyának alapbeállítása” - mondja Asami Nakaimuki, az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének PhD-hallgatója.

“A kutyák híresek a jó orrukról, és most már azt is tudjuk, hogy nem mindegy, mennyire hosszú ez az orr. Nem csak a szaglóhám méretére, hanem az agy formájára és így a szaglással kapcsolatos agyi régiók közötti kommunikációra is hat” - összegzi Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője. “A következő lépés az, hogy megnézzük, mi történik ezekkel a hálózatokkal, ha a kutyaorr feladatot kap, vagyis valamilyen szaggal találkozik.”