Weimari vizsla

A Szinvavölgyi Vadász weimari vizsla kennel a Bükk hegység lábánál, a Szinva patak völgyében, Miskolcon található. Hogy honnan indult a fajta iránti szeretetem? Történt ugyanis, hogy agrármérnökként, egy civil szervezet szociális farmján dolgoztam, ahol autizmussal és más fogyatékossággal élő fiatal felnőttek laktak és dolgoztak. Egy, a társintézményeknek szervezett találkozó alkalmával, egy gyermeke révén érintett szülő, a tenyészetében akkor született alomból, felajánlott egy kiskutyát, hogy segítségével vezessük be a farmon a kutyás terápiát a fogyatékossággal élők fejlesztése érdekében. Amerikai példákra hivatkozott, hogy ott a weimarit már terápiás kutyaként is alkalmazzák nagy sikerrel. Az ő kenneljében is amerikából származó vonal van, ami simulékonyabb, mint a tipikus német vonalak. 2014-ben meg is érkezett hozzám egy 9 hetes, ezüst színű kan kutya, aki a Muki becenevet kapta. A tenyésztő igen jó kiskutyát választott számunkra, hiszen nagyon könnyen és gyorsan tanult, kitűnő jelleme révén mindenkit levett a lábáról, imádták a fiatalok, én pedig hivatalosan is terápiás kutyakiképző vizsgát tettem. Gondolva arra, hogy ilyen géneket fenn kellene tartani, 2017-ben a tenyésztés gondolatával kezdtem kacérkodni. Megvásároltam Lunát, a kennel alapító szukát egy hazai neves tenyésztőtől, hogy Muki génjei az ő segítségével éljenek tovább a következő nemzedékben. Adottak lettek a tenyészkutya jelöltek, elkezdődhetett kettőjükkel a felkészülés a tenyésztéshez szükséges munkavizsgákra. Ezzel elindult a vadásztréningek, vadászatok sorozata az életünkben. A genetika itt is bizonyított, mindkét kutya 1.díjas képesség és őszi tenyész vizsgát tett. Kiállításokon is többszörös champion címet szerzett mindkét kutya. 2019-ben megszületett az első közös almuk, majd 2020-ban és 2021-ben újabb kiskutyáknak örülhettünk. Mára kibővült a kennel létszáma, a falka tagjai lettek Muki lánya és unokája is, akik reményeim szerint a jövendőbeli tenyészszukák. Ők tovább viszik azokat a géneket, amik miatt beleszerettem a fajtába. A szürke csodák által, számos kiskutya gazdi élete lett teljesebb, boldogabb. Nagyszerű családi kutyák, kiállítási kutyák, tenyészkutyák és vadásztársak váltak a Szinvavölgyi Vadász kölykökből, a gazdák pedig egy közösséghez tartoznak, segítjük, tanácsokkal látjuk el egymást, a közös találkozókon pedig időről időre beszámolnak a kölykök fejlődéséről.

A „szürke szellem”, az „arisztokrata kutya”, a „vizslák királya” eredetéről több elmélet született. Úgy vélik, hogy az 1600-as években alakulhatott ki német vérebekből, francia vadászkutyákból. A németországi Weimar nagyhercege, Augustus Károly igazán nagy becsben tartotta a fajtát. Az udvartartás, a vadásztársak kaphattak a kutyákból, ha azokkal szigorúan követték a tenyésztési elveket. A nagyfejedelem személyesen hozta meg a tenyésztéssel kapcsolatos döntéseket. A fajta kívánatos tulajdonságait ő jelölte meg. A kutyát elsősorban főnemesek számára tenyésztették, a nagyfejedelem, saját kezű aláírásával hagyta jóvá a kölykök tulajdonlását. Folyamatosan figyelemmel kísérte a tőle származó egyedek vadászaton mutatott tulajdonságait. Az udvarban tartották a weimari vizslákról szóló titkos feljegyzéseket, de ezek elvesztek, megsemmisültek. Az általa nemesített egyedek elsősorban Thüringia vadászterületein terjedtek el. A fajta, a fejedelemség székhelye, után kapta a nevét. Hivatalosan 1896-ban jegyezték be a német fajtakönyvbe. Hegewald kezdeményezésére a tenyésztők klubjának megalapítása 1897-ben sikeresen lezajlott. A Thüringia területén megalapított klub képviselőinek nagy erőfeszítésébe került, hogy önálló fajtaként ismerjék el. Az osztrák klub a német után alakult mintegy 40 évvel, 1924-ben. Az első hivatalos fajta standardot 1935-ben dolgozták ki a német és osztrák weimaraner klub vezetői.

Nemesítésre kerültek – a fajta kiemelkedő vadászati képességei mellett – az ember iránti éberség és hűség tulajdonsága, különös tekintettel a gazda védelmezésének szempontjára. Ez a tulajdonsága szinte egyedülálló a vizslák között. 1920-ban Howard Knight által került egy pár egyed az USA-ba, ahol 1929-ben megalakult az első fajtaklub. Az I. Világháború ideje alatt, illetve a háborút követő időszakban komoly veszély fenyegette a fajta fennmaradását. Eleinte a fajtát nagyvadak vadászatára használták, majd mindenes vadászkutya lett. Századunk közepéig a tenyésztés csaknem kizárólag a hivatásos vadászok és erdészek kezében volt, akik a teljesítmény alapján tenyésztették. Magyarországon a robbanásszerű állománynövekedés időszaka az 1990-es években indult. 1996-ban született meg az első hazai alom. Magyarországon a fajtagondozó szervezet a Német Vizsla Klub Magyarország.

Méretét tekintve közepes, nagy termetű. Arisztokrata megjelenésével nem csak a vadászok szívét dobogtatja meg, hanem mára családok kedvence is. Az ezüstszürkén csillogó szőre, a kerek, kifejező borostyánbarna szemei, -melyek kölyökkorban még égszínkékek-, csodálatba ejtik az embereket. Izmos és harmonikus testalkatával, büszke tartásával, mély mellkasával, formás fejével és hosszú, széles, lelógó füleivel, az előkelő vadászkutya tökéletes típusát testesíti meg. Hátán, sok esetben egy sötétebb sáv, az „angolnacsík” fut végig. Fehér jegyek kismértékben, a mellkason megengedettek. Farka nyugalmi állapotban lelógó, figyelő állásban vízszintes. Sok más kutyafajtához hasonlóan, tenyésztése szétvált show és munkavonalra. A munkavonalas egyed erős, izmos, alacsonyabb marmagasságú, természete domináns és elszánt, a show, vagyis kiállítási célokra tenyésztett kutyák jóval finomabb vonásokkal, lejtősebb hátvonallal rendelkeznek, marmagasságuk magasabb, természetük simulékonyabb. A hosszúszőrű változat is, de ezt a fajtát nem minden országban ismerik el. Kék színváltozatát szintén nem ismerik el Európában.

Nagyon sokoldalú, barátságos, ragaszkodó, energikus fajta. A helyzetek megoldásánál gondolkodik, nem adja fel, képes testbeszédével az embertől segítséget kérni. Gazdájával és annak családjával szemben kitörő lelkesedést mutat, kitörő örömmel fogadja őket, viszont az idegenekkel szemben tartózkodó lehet. Lesi a gazda minden mozdulatát, szinte „matricaként” viselkedik. Fontos számára, hogy feladatokat kapjon. Nem csak testileg, hanem agyilag is le kell fárasztani ahhoz, hogy otthonában kiegyensúlyozottan viselkedjen. Rendszeres, türelmes oktatást igényel, nagyon könnyen tanul, de hamar el is unhatja magát. Szüksége van a szabadban való mozgásra, a vadak szagának keresésére, a természet illatának fürkészésére, nem kennelbe vagy csupán udvarba való kutya. Hűséges, legjobban mindig a gazda mellett érzi jól magát. Télen fűtött helység szükséges számára. Szereti a gyerektársaságot, de izmos, nagy termete, hirtelen mozdulatai miatt, könnyen felboríthatja a kicsiket játék közben. Vadászkutya, de ha kölyökkorától hozzászoktatjuk, akkor a macskákkal és egyéb háziállatokkal is jól ki tud jönni.

Már kölyökkorától a szocializáció és következetesség elengedhetetlen. Ha kiskorától hozzáértő gazdihoz kerül, akkor a gazdájának minden körülmények között engedelmeskedő, hűséges társa lesz. Fontos, hogy minél hamarabb elhatározza a gazda, hogy milyen irányban szeretne haladni a kutya képzésével, hiszen a feladatoknak mihamarabb célirányosnak kell lennie a megfelelő szintű kiképzés érdekében. Kutyaiskolában egész fiatal korban kezdheti az alapengedelmességi feladatokat és a társakkal, emberekkel való megfelelő viselkedés tanulását. Kiemelkedő a mozgásigénye és az intelligenciája, de legendás orra, kitűnő szaglása sem elhanyagolható. Nagy benne a munka iránti vágy, azt lesi, hogy gazdájának hogyan tud a legjobban teljesíteni, megfelelni. Elsődleges munka számára az apróvad vadászat és a nagyvad utánkeresés, de személykereső, drogkereső, sőt, mentő és terápiás kutyaként is megállja helyét. Mára már nem csak vadászok mellett él, hanem családi kutyaként is gyakran találkozhatunk vele. Nagy a mozgásigénye, főleg az erdei és mezei séták elégítik ki ösztöneit. Szeret úszni, a vadmadarak szagát követni a nádasban. Fontos, hogy ne csak fizikailag, hanem mentálisan is elfáradjon. Nagyon szívesen és könnyen tanul, igényli az új feladatokat. Mentális fárasztásra a trükkök tanulása, az ügyességi feladatok, az apportírozás elsajátítása alkalmas. Képzésében a pozitív megerősítés igen fontos, ami lehet jutalomfalat, klikker, de akár egy simogatás, dicsérő szó. Fontos, hogy a városi séták alkalmával szokja meg a zajokat, embertömeget, a mezei kirándulásokon pedig kereshesse a vadak szagnyomait. Az edzéseket fokozatosan vezessük be, ne terheljük a növésben lévő izmokat, ízületeket, csontvégeket. Fontos, hogy kerüljük el, hogy elhízzon kedvencünk, megfelelő a kondíció, ha látjuk az utolsó bordaívet. Mivel szőre rövid, ezért télen igényli, hogy meleg helyre húzódjon. Tipikus gazdacentrikus vizslaként az a legjobb, ha bent élhet a gazdi közelében. Séta közben hajlamos a húzásra, de megfelelő tréninggel kordában tartható. A kiképzésnél javasolt a fojtónyakörv. Érdemes megtanítani a sípjelekre, hogy a mezőn könnyebben megértse parancsainkat.

A weimari vizsla viszonylag ritkán betegszik meg, mivel nem jellemző rá a túltenyésztés. Ennek ellenére kiskutyát csak tenyésztőktől szabad vásárolni, ahol a szülők komoly egészségügyi szűrésen mennek át, illetve ismerik az adott kiskutya teljes családfáját. A tenyésztéshez a szülőknek kötelező a csípődiszplázia szűrés, csak a mentes (HD-A) és majdnem mentes (HD-B) minősítésű kutyák tenyészthetőek. A csípő mellett a könyök és vállizületi diszplázia szűrése is javasolt. A tenyésztésre szánt egyedeknek, kötelező a tenyészszemle, ahol elbírálják a küllemet, arányosságokat, fajtajelleget, szögeléseket, illetve fogazatot. Valamelyik fog hiánya esetében szintén nem tenyészthető az adott egyed. Ha mindent rendben talál, akkor kiadhatja a tenyészthető vagy tenyésztésre javasolt tenyészszemle minősítő iratot. Az egészségügyi szűrések és küllembírálat még mindig nem elegek a tenyésztésbe vételhez. A fajta munkavizsga köteles, ezért az öröklött és tanult tulajdonságait bemutatva, képességvizsgát és őszi tenyészvizsgát kell tennie, ahol különböző vadászati feladatokon bírálják el a fegyelmet, az orrjóságot, a lövésállóságot, a vízi- és a mezei munkát. A vadászatok és tréningek során gyakoriak a sérülések, a nád sokszor felsérti a talppárnákat, bevágja a bőrt, vízben való munka közben ráugorhatnak a horgászok által kitett pecabot tartókra, beleléphetnek üvegbe, konzerves dobozba. A farok csonkítása bevett szokás volt 2-3 napos korban az alomban. Indok volt, hogy a munkát végző kutya farka kevésbé sérüljön, mert ha megsérül, vérzik a bőr, nehezen gyógyul, illetve a seb, fertőzések forrása lehet. Sajnos mára betiltották a farok csonkítását az állatvédelmi törvények miatt. Hosszú lelógó füle miatt hajlamos a fülgyulladásra, ezért gyakran kell ellenőrizni, hogy nincs e gyulladás. Szükség esetén, az állatorvos által javasolt, speciális fültisztító oldatot kell használni. 
A kölyökkutya elhozatala előtt, a táplálását illetően egyeztetni kell a tenyésztővel. A családba érkezéskor ugyanazt a tápot kell etetni az új jövevénnyel, amit a tenyésztőnél kapott. A tenyésztő szokott is a kezdőcsomagba rakni a megszokott tápból pár napi adagot. A későbbi tápváltás csak fokozatosan, átmenettel történjen. Javasoltak a hipoallergén száraztápok. Mivel gyors növekedésű fajta, ezért bébi, kölyök és junior korban nagyon vigyázni kell, hogy túl magas fehérjetartalmú tápot ne kapjanak, hiszen az erősebb tápoktól nem fog a kutya csontozata és izomzata egyensúlyban fejlődni. Ha egy táp bevált, nem érdemes váltani, mert az adott kutya emésztőrendszerében élő mikroflóra hozzászokik az adott étel feldolgozásához. A minőségi tápok tartalmaznak elegendő kalciumot és vitamint, így pótolni azt nem kell, de kúraszerű ízületvédő adása javasolt. A kölyökkutyát elhozatala után még napi 3 alkalommal, majd később 2 alkalommal etessük. Az adott jutalomfalatokat mindig számoljuk hozzá a tápmennyiség kiszámításához. Veszedelmes probléma lehet a gyomorcsavarodás. Ennek megelőzése érdekében, az étkezések után kerüljük a kutya mozgatását. A hosszabb túrázások, nagyobb tréningek 1 éves kor után ajánlottak, addigra az ízületek megerősödnek, de akkor is a fokozatosság elvét betartva. A túl fiatal kori megterhelő edzések ártalmasak lehetnek a testi és lelki fejlődés során.

Tartása annak ajánlott, aki sokat tud vele foglalkozni, kirándulni, hogy ne csak egy kerti dísz legyen, hanem a gazda igazi társa. Elsősorban vadászok, erdészek mellé, de akár kisgyerekes családoknak is, ahol lesz egy első számú tapasztalattal rendelkező gazda, aki tud vele sokat foglalkozni. Fontos, hogy mentálisan és fizikailag egyaránt le legyen fárasztva, mert ha unatkozik, rombol. A weimari „matrica”-ként viselkedik, gazdáját mindenhová követi. Jelleme nem csupán a génektől függ, hanem a neveléstől, szocializációtól és a környezettől. Az biztos, hogy a weimari vizsla határozott nevelést kíván, vadászkutya révén nagy mozgás- és foglalkozási igénnyel rendelkezik. Ha kint tartjuk, télen fűtött helység szükséges számára, de igazán boldog csak bent lesz a gazdája mellett.