Drótszőrű foxterrier

Kennelünkben kizárólag magas minőségű kiállítási kutyákat tenyésztünk. Nálunk nem zajlik tömeg tenyésztés, minden tenyészállatunkat családtagként kezelünk, és e szerint a szemlélet szerint élnek nálunk egy 8000 m2-es birtokon. Minden párosítást nagyon alapos kutatómunka előz meg, tudatosan választjuk ki a tenyészpárokat a lehető legjobb anatómiai és idegrendszeri tulajdonságok elérése érdekében.

A fajta eredete a kezdeti időkben nem különböztethető meg a többi terrierétől. Már a Római Birodalom korából is ismertek olyan feljegyzések, melyek egy kis méretű, rövid lábú kutyáról szólnak, aki a vadászat során követi a rókát az odújába. Hosszas tenyésztési munka során alakult ki a fajta jelenlegi formája. Kezdetben elterjedt, közös néven Old English Rough Terriernek nevezett barna fekete, durva szőrzetű kis termetű vadászkutyákat egységesen a föld alatti dúvadak irtására használták, minden féle küllemi igény nélkül.

Elsősorban a kutyák használati értékét tartották szem előtt, mint fogási képesség, rámenősség. Ezeknek a tulajdonságoknak a rögzítése érdekében a legkülönbözőbb keresztezéseket hajtották végre, melyek közül az egyik legjelentősebb a Bull- terrier bevonása volt. Ezzel a lépéssel a kotorék vadászathoz szükséges idegrendszeri tulajdonságok javítása mellett megjelent a fehér szín dominancia, ami nagyban segítette a terepmunkát, és nagy küllemi fejlődést eredményezett. A fehér szín hozzásegítette a fajtát a gyors elterjedéshez. A kotorékból való ugratás során a vadászok falkakutyái ( vizslák, kopók, stb) könnyedén meg tudták különböztetni a foxterriert a rókától. Ezeknek a küllemi és idegrendszeri tulajdonságoknak a birtokában hamar közkedvelt vadászkutyává vált az 1800-as évek elejére.

Az 1859-es Birminghami kiállításon már feltűnt pár darab simaszőrű foxterrier a vegyes osztályban, 1962-ben pedig már külön osztályt képeztek. A drótszőrű egyedek csak az 1869-es darlingtoni kiállításon vettek részt olyan számban, hogy külön osztályban indulhattak. Vadászat során elvárás volt a fajtával szemben, hogy lépést tudjon tartani a lóháton kísért falkakutyákkal. Ennek érdekében olyan nagytestű fajtákkal keresztezték, melyek mind a testsúlyt mind a marmagasságot erősen megnövelték. Előfordultak ezekben a falkákban a 17-20 kg-os foxterrierek is menyek természetesen így alkalmatlanná váltak a föld alatti munkára. Ezért volt különösen nagy jelentőségű a Foxterrier Club megalakulása, melynek első elnöke Harding Cox volt.

1876-ban fogalmazták meg a fajta standard-jét mely onnantól kezdve tiszta és világos irányt mutatott a tenyésztésnek. Az 1800-as évek végére a foxterrier igazi divatkutyává vált az egyesült királyságban. Teret hódított a drótszőrű változat a kiállításokon, és a vadászok körében egyaránt. A simaszőrű foxterrier inkább családi kutyaként terjedt el, köszönhetően a lényegesen egyszerűbb szőrápolási igénynek. Sajnos napjainkban nem tartozik a népszerű kutyafajták közé, rendkívül kevés minőségi drótszőrű foxterrier egyed található Magyarországon.   

Általános megjelenés: Kis méretű, erős csontozatú, kvadratikus izmos test, mely első pillantásra kirobbanó energiát sugároz.

Fej, arckoponya: A koponya tetővonala teljesen lapos, kis mértékben fokozatosan keskenyedik a szemek irányába. Mandula alakú, sötét barna szemek, értelmes tekintet.  A homlok és arcorri részek találkozásánál alig látható gyenge stop. Finom metszéssel elkeskenyedő, de jól kifejezett állkapocs-csontokkal, és fogakkal kitöltött arckoponya. Ez adja az arc erőteljes megjelenését, melynek mentesnek kell lennie minden durvaságtól és túl izmoltságtól. Fülek V- alakúak kicsik, mérsékelten vastagok, ívben előre hajolnak érintve a koponya oldalvonalát. Mind az alsó mind a felső állkapocs kellően izmos, tökéletesen szabályos és teljes ollós harapás, a felső metsző fogsor hézag nélkül záródik az alsó fölé. Orrtükör fekete.

 Nyak: izmos, száraz lebernyeg nélküli ideális hosszúságú a vállöv irányába szélesedik.

Törzs: A hát rövid, feszes, egyenes, minden süppedés vagy íveltség nélkül egészen az ágyékig ami szintén jól izmolt és egyenes.  A mell mély nem széles.   A bordakosár elülső része enyhén ívelt, a lengő bordák mélyre nyúlnak és hátrafelé irányulnak. Farok egyenes, erős, kellően magasan tűzött, nem hajlik a hát fölé. 

 Végtagok: A mellső lábak egyenesek erős csontozatúak, a bokarész alig vagy egyáltalán nem kivehető. Vállak hosszúak jól befelé helyezettek, finoman a vállízületekbe ágyazódva jól körvonalazódnak a maron. Hátulsó rész erős, izmos, gyengeségektől mentes, comb hosszú erőteljes, térdízület jól szögelt.  Mancsok kicsik, zártak, kerekdedek és tömörek.

Szőrzet: Szőrzet sűrű, fényes és tömött, tapintása durva kemény, trimmelést igényel. Szín tekintetében a fehérnek kell túlsúlyban lennie, barna és fekete foltozással. A csíkos vagy májszínű foltok nem kívánatosak.

Nagyon intelligens, tanulékony, bátor, vakmerő kutyafajta. Mindent szeret saját maga megvizsgálni, szemügyre venni. Probléma megoldó képességgel és saját döntéshozatali mechanizmussal rendelkezik, amire mind a földalatti, mind a föld feletti munka során szüksége van hiszen egy rossz mozdulat, egy rosszul megválasztott helyezkedés a vadászat során, akár a kutya életébe is kerülhet. Megfelelő szocializáció esetén, emberekkel és más állatokkal egyaránt barátságos és teljesen kompatibilis akár egy életen át.

A szőrének ápolása nagyon fontos és összetett feladat. A kutya bőrének és szőrzetének egészsége érdekében nagyon fontos a rendszeres trimmelés, (minimum évente kétszer, szőrváltás idején, de a legoptimálisabb 10-12 hetente) mely során eltávolítjuk az elhalt szőrszálakat, a bőr fellélegzik a takaró szőrzet megújul. A trimmelt szőr sokkal mutatósabb, textúrája kemény érdes hatású, védi a kutya testét az időjárási viszontagságok, élősködők és enyhébb külső behatások ellen. Megfelelően kikészített szőrtakarót 3 hetente átszedjük, akár 8-9 hónapig is kiállítási minőségben tarthatjuk kutyánk bundáját. Lakásban tartott kutyák esetében nagy előnyt jelent mert a foxi szőre nem hullik, hiszen a trimmelés során az elhalt szőrszálakat már eltávolítottuk. Géppel való nyírás nem javasolt mert a szőr felpuhul, göndörré, vékony szálúvá válik, ami sokkal nehezebben tisztán tartható.

A drótszőrű foxterrier egy vérbeli munkakutya, ezért folyamatos mozgásra és feladatra van szüksége. Nagyon tanulékony, és mindig feszegeti a saját és gazdája határait, ezért a nevelése során elengedhetetlenek a szigorú szabályok és a következetesség. Tapasztaltabb kutyatartóknak ajánlott fajta.

A foxi egy nagyon egészséges kutyafajta, nem ismert a csak fajtára jellemző tipikus betegség. Fogkövességre hajlamosak, mint sok más fajta. Várható élettartamuk 15-20 év.

A drótszőrű foxterrier ajánlott minden olyan ember számára, aki boldogan szeretne élni.