Sokak számára ismerős a probléma, hogy egy órára nem lehet egyedül hagyni otthon a kutyát, mert rombolni kezd, bepisil, ugat, vonyít, ne adj isten pánik rohamot kap. A szeparációs szorongás, vagyis helyesen szeparációs viselkedési probléma korunk egyik leggyakoribb problémája a kutyatartók életében.

Nyilvánvalóan komolyan kell venni, de pontosan mi játszódik le kutyádban mikor becsukódik mögötted az ajtó? És mit tehetsz kedvenced lelki egészségéért.

Széles repertoárja van azon viselkedéseknek melyeket a kutya produkálhat ilyenkor.

Előfordulhat, hogy kedvenced „csupán” nem eszik, nem iszik, fekszik szomorúan, ha nem vagy vele. Ez sokszor ki sem derül, ugyanis a szomszédok nem panaszkodnak és a ház nincs romokban mikor a gazda haza ér. De nagyon gyakori a bepisilés, tárgyak szétrágása, ajtó kaparás, lakásból kijutni akarás, vagy éppen a kertből bejutni akarás, vonyítás, ugatás, mancsok nyalogatása, míg már elszíneződik a szőr, vagy éppen bőrgyulladás alakul ki. De szélsőséges esetben akár az ablakon is kiugorhat a kutya.

Tünetei

Bepisilés.

Kényszeres nyalogatás (például a mancsok szétnyalása, mintha allergiás lenne).

Lakásból kijutni akarás vagy éppen a kertből a lakásba bejutni akarás. És így tovább.

Passzivitás, búslakodás.

Vokalizálás úgy, mint nyüszítés, vonyítás vagy éppen ugatás.

Járkálás.

Bútorok rongálása, szét rágása.

Menedék keresés.

Fokozatai

1. Frusztráció
2. Szorongás
3. Félelem
4. Pánik

Segít megállapítani a helyzet súlyosságát, ha a kutya vokalizál, ezesetben általában, ha ugat a kutya akkor csak frusztrált. Ha nyüszít akkor valószínűleg már félelemről beszélhetünk.

Frusztráció

Fontos elkülöníteni a frusztrációt a félelemtől. Szerencsés esetben frusztrációval van dolgunk. Ez jó esetben kutyakiképzői segítséggel orvosolható. Ez ugyanis feltehetően csak hiszti, nem pedig egy mélyről jövő rettegés. A kutya ugatással akarja felhívni magára a figyelmet és elérni, hogy a gazda ne hagyja egyedül. Segíthet, ha szabályokat vezetünk be otthon és, ha a „nem”-nek van súlya. Ha a gazdi valamire azt mondja, hogy nem az nem. Ilyen esetben fontos, hogy a kutya ne kapjon meg mindent, amit akar. Ne kapjon mindig figyelmet mikor követeli. Jó, ha megtanítjuk kérésre bemenni a helyére és ne mindig akkor legyen a séta és a játék mikor a kutya gondol egyet, hanem mikor a gazdi szeretné. Segíthet a ketrec tréning is.

Persze a frusztráció oka is lehet trauma, például, hogy a kutya egyedül volt otthon egy óriási vihar során, de az ilyesmi gyakrabban nyilvánul meg félelemben, mint frusztrációban.

A szorongás már komolyabb probléma, mint a frusztráltság. Ahogy nálunk embereknél, kedvenceinknél is állandósulhat és gyorsan romolhat a szorongásos állapot. Általában vannak más jelei is, mint a szeparációs szituációkban megjelenőek. Például a kutya más szituációban is önnyugtató technikákat alkalmaz. Előfordulhat, hogy a kiképzői segítség mellett állatorvos által felírt szorongás csökkentőre is szükség lesz.

A félelem már komolyabb ügy. Ilyenkor sokszor nyüszít a kutya, vagy éppen csendben bujkál a sarokban, vagy egy bútor alatt. Itt már félelemre specializálódott állatorvosra, viselkedési szakértőre lehet szükség. Segíthet a gyógyszeres kezelés is. A ketrec menedéket jelenthet, ha megfelelően lett hozzászoktatva a kutya.

A pánik a legsúlyosabb formája a problémának. Ebben a módosult tudat állapotban az állat árthat magának, mikor egyedül hagyják. Ezt kiképző egyedül nem valószínű, hogy meg tudja oldani, állatorvosi és viselkedési szakértői segítséget kell kérjen a gazda.