Drótszőrű magyar vizsla

Az egész azzal kezdődött, hogy elhatároztam, én bizony hivatásos vadász leszek. A szüleim persze egyáltalán nem támogatták ezt az ötletet, azt sem engedték, hogy tacskónál nagyobb méretű kutyát tartsak. Így az első kutyám egy szálkásszőrű tacskó, Tüsöksori- Ugrasztó Gerbera, aki ma már 11 éves és szerencsére még mindig szerves része a mindennapjainknak. A szülői tiltás ellenére nem mondtam le a vágyaimról, egy nap hazaállítottam Dorisszal (Mezőföldi Kajtató Dolgos) és elhitettem a szüleimmel, hogy egy külföldi vendégvadász “hagyta el”.

 Később volt olyan kedves, hogy a törzskönyvét is a kutya után küldte. Na persze ezt már a családom sem hitte el, de addigra Dorisz már beilleszkedett a családba, így maradhatott. Vele kezdtem el vadászatokra, kiállításokra, vizsgákra járni. Dorisz minden almából született 1-1 (vagy akár több) kiemelkedő utód, akik a munka és a kiállítások világában nagyszerű sikereket értek el. Legfőbb tenyésztési célom, hogy egészséges, megfelelő ösztönű és jó idegrendszerű munkakutyák szülessenek nálunk, akik megállják a helyüket a mindennapi munka során, de ha kell, akkor egy aktív család megbízható tagjai legyenek. Ugyan a show nem az én világom, több Dolgos-Nimród büszkélkedhet igen szép eredményekkel, többek között interchampion, többszörös klubgyőztes, Európa győztes kutya is került már ki tőlünk. A tavalyi évben a versenyzés világába is belecsöppentünk. Császár kutyámmal megnyertük a MAM-ot, ami egy igen színvonalas verseny Szlovákiában. Emellett több hazai rendezvényen is eredményesen szerepeltünk. Jelenleg az utánpótlás nevelésén dolgozunk a feleségemmel, évente 1, maximum 2 almot hozunk le.

Maga a Drótszőrű magyar vizsla egy viszonylag új fajta, először az 1930-as években merült fel az igény a rövidszőrű magyar vizslánál egy, az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló fajta kitenyésztése. A kikötés az volt, hogy egyedül szőrben térjen el rövidszőrű változatától. Az első ilyen kutyák Vasas József tenyészetéből kerültek ki, aki olyan szukákat választott ki, akiknek korábban már született hosszabb szőrű kölykük, majd ezeket az egyedeket csoki színű drótszőrű német vizslával tette párba. A legelső elbírált egyed a “Dia de Selle” névre hallgatott, tenyésztője Gresznáryk László kynológus volt. Ekkor 1943-at írtunk.

Soha meg nem komolyodó, egy kis bolondozásra mindig kapható, örökös bohócok. Az ember közelsége alapvető igény számukra. Mindegy mit csinálunk, ők is ott szeretnének lenni. Munkakutya lévén egyértelműen igényli a kontaktot. Elmondható hogy mindenkivel barátságos, legyen az felnőtt, vagy gyerek, viszont a gazdájához különlegesen ragaszkodik. Viszont a gyerekekkel szemben azt meg kell tanulniuk, hogy a közelükben óvatosabbnak kell lenni, mert hajlamosak örömükben felborítani a kisebbeket. Macskákkal, más háziállatokkal csak akkor jönnek ki, ha kölyökkoruktól kezdve szoktatjuk őket. Nekünk nincsenek más állataink és mindegyik kutyánk aktívan vadászik, ezért kíméletlenül elpusztítják a macskákat, hisz a területen az dúvadnak számít. Soha nem lehet agresszív sem más kutyával, sem emberrel szemben.

Lakásban tartott drótosunkat célszerű évente kétszer trimmelni, mert igencsak hullik a szőrük. Nagyon fontos, hogy ezt hozzáértő szakember végezze, de kis gyakorlással mi magunk is megtanulhatjuk. Mi a kézi trimmelésre esküszünk. Gumiujjal, vagy ujjunk leragasztásával megelőzhetjük a vízhólyag kialakulását, mert egy jó minőségű, sűrű szőrzetű drótos kozmetikája 3-4 órát is igénybe vehet. Jobb minőségű kést is beszerezhetünk. Tilos a drótszőrt géppel, vagy bármilyen más eszközzel lenyírni, mert jelentős állagromlást okoz. Ezen kívül szőre nem igényel különleges karbantartást. Fürdetni nem szükséges, hacsak nem koszolja össze magát. Egyes egyedek füle érzékenyebb lehet, így célszerű otthon fültisztító folyadékot tartani és időnként vattakoronggal tisztára törölni a fülkagylót, különösen nyári időszakban, mikor sokat vannak vízben. Karmukat az aktív életvitele miatt mi nem szoktuk vágni, mert munka közben lekopik, de előfordulhat lakásban tartott vizsláknál, hogy időnként rövidíteni szükséges.

Ez a fajta elsősorban munkakutya, ennek minden velejárójával. Akkor örülünk a legjobban, ha a nálunk jelentkező leendő gazda vadászni szeretne majdani társával. Ettől függetlenül nem utasítjuk vissza az aktív életet elő családokat sem. Ha szükséges, mindenben segítünk a gazdáknak, hozzánk fordulhatnak minden gondjukkal- bajukkal, sőt elvárjuk, hogy beszámoljanak kutyájuk hogylétéről. Tehát még egyszer. Legyen a gazda aktív, készüljön fel, hogy napi 2-3 órás lemozgatást és agyi lefárasztást igényelnek, de emellett igénylik a kényelmet, a meleg fekhelyet. Aki vizslát választ maga mellé társnak, készülnie kell, hogy nem igazán fog unatkozni, főleg az első 1-1,5 évben. Egy vizsi egész életben szertelen, de a fiatalokra ez különösképp igaz. Szóval ha nincs időnk és energiánk, vagy szeretnénk szép kertet, akkor inkább vegyünk kisebb foglalkozási igényű fajtát. Viszont ha sikerül megnevelni, egy igazán sokoldalú és kedves kutyát kapunk. Ugyan, mint minden kölyökkutyánál, náluk is különös hangsúlyt kell fektetni a korai szocializációra. Hozzá kell szoktatni idegen emberekhez, kutyákhoz, városi zajokhoz, tömegközlekedéshez, hogy a későbbiekben ez ne jelentsen problémát. Mi az első életévükben főként ezzel foglalkozunk, plusz játékosan készítjük őket az előttük álló vadászévekre, majd egy éves kor után kezdjük az intenzív tréninget velük. Nagyon fontos, hogy következetes gazdát igényelnek, de a durva bánásmódot nem tűrik, de nincs is értelme, ők nagyon szeretnének megfelelni nekünk. Motiválni jutalomfalattal és játékkal is lehet. 

Mivel a rövidszőrű változat lényegesen gyakoribb, mint a drótos, ezért általában őket többször választják pl. reklámokban is szerepelni.

A vadászati kiállítás kabalafigurája viszont egy drótszőrű magyar vizsla, név szerint Fátyol, akit nagyon sok plakáton láthattunk az elmúlt időszakban.

Mivel elég szűk a fajta genetikai állománya, ezért sajnos előfordulnak egyes betegségek a fajtában, de a tenyésztők mind azon vannak, hogy következetes munkával minél kisebbre csökkentsék ezen betegségek valószínűségét. Leggyakoribb, ami sajnos a legtöbb közepes- és nagytestű kutyát érinthet az a csípő diszplázia. Azt már tudjuk, hogy ennek kialakulása többtényezős, ezért nagyon fontos, hogy kutyánkat jó minőségű táppal etessük és 1-1,5 éves koráig ne kezdjünk velük intenzív tréninget, vigyázzunk fejlődő ízületeikre. Célszerű a növekedési időszak végén egy röntgennel ellenőriztetni kutyánk csípőjét. Ugyan általában csak szépséghiba, a mindennapi életet nem befolyásolja, az pedig a különböző harapáshibák, előre-, hátra-, vagy tétre harapás, a foghiány. Ezek tenyésztésből kizáró okok, de a hétköznapokban, munkában nem zavarják az adott egyedet. Ritkán entrópium és ectropium előfordul- a szemhéj állásának rendellenességei- kifelé, vagy befelé forduló szemhéj.

Ezeket az állapotokat műtéttel lehet korrigálni. Szemet érintő elváltozás még a cataracta, ami hosszú távon vakságot okoz. Szerencsére korszerű szűrési lehetőségek állnak már rendelkezésre ezek ellenőrzésére, így is segítve a szelekció, hogy csak egészséges szemű kutya kerüljön tenyésztésbe. Szerencsére ennél is ritkább, de hallani a világban érintett egyedekről, ez pedig az epilepszia. Alattomos betegség, ezt szűrni nem lehet, és van, amikor csak 5-6 évesen manifesztálódik. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogyha van egy látszólag egészséges, jó ösztönű, a tenyésztési feltételeknek megfelelő kutyánk, akkor ő már régen bekerült a tenyésztésbe és akár több almot is produkált. Természetesen a betegség kiderülése után az egyedet tovább tenyészteni tilos és célszerű ivartalanítani is- mint minden más, nem tenyészegyedet. Az utóbbi években előtérbe került egy szűrés, ami egy egyszerű vizsgálat vérből. Ez pedig a hyperuricosuria/ HUU nevű betegség genetikai vizsgálata. A betegség magas húgysavszinttel jár, ami hosszútávon kőképződést okoz az urinális traktusban, ezáltal fájdalmat, vizelési nehézséget, inkontinenciát okoz. Léteznek érintett, hordozó és mentes egyedek. Értelemszerűen az érintett lehet beteg, de nem biztos! Van sok olyan érintett kutya, akik sosem fognak tüneteket produkálni. Ennek ellenére a legtöbb tenyésztő figyel arra, hogy csak mentes és hordozó kiskutyák szülessenek nála, nagyon helyesen. Tünetes kutyáknál lényeges szerepe van a táplálásnak, léteznek már nagyon jó vesekímélő gyógytápok.

Elhivatott kezdő gazdának is ajánljuk a fajtát, de ez esetben célszerű kutyaiskolába menni és profi segítségét kérni, mert aktív kölyökkutyánk könnyen a fejünkre nőhet. Mivel igen igénytelen, ellenálló és alkalmazkodó fajta, így lakásban és kertben is tartható. Él kutyánk panelben és kertes házban is, mindnek szuper élete van, természetesen megfelelő tartás mellett.