Biztosan te is láttál már cuki videókat a neten arról, mikor az állatok más fajú kölyköket, fiókákat adoptálnak. Ezek a sokszor ösztön ellenesnek tűnő párosítások, például mikor a cica kacsát adoptál vagy a kutya tigrist, de olyan videót is találunk, ahol vadon élő oroszlán nevel antilopot, valamiért mégis működnek. A kutatók arra keresték a választ, hogy lehetséges ez.

Catherine Winder evolúciós antropológus és Vivien Shaw anatómia professzor arra keresték a választ, hogy ha: Az állatok örökbefogadásának nincs evolúciós értelme, akkor miért történik meg? Sokáig úgy tartották a tudósok, hogy attól jobb az ember, mint az állatok, mert fejlettebb az agyunk és ezáltal morális ítéletre és kedvességre is képesek vagyunk.

De az, hogy más fajok egyedeit adoptálják az állatok felülírja azt az elméletet, hogy csupán az ösztön vezeti őket döntéseik meghozatalakor. Az ösztön még magyarázná, hogy a csorda/ a falka egyedeit fel kell nevelni, ha elárvulnak, főként a közeli rokonok utódait ezzel ugyanis fennmarad a génállomány, de miért adoptálnák más fajok egyedeit?

Az, hogy egy állat felneveljen egy másikat rengeteg erőforrást igényel, és úgy mond nem kifizetődő, ha nem a génállomány fenntartása a cél. Arról nem is beszélve mikor a rivális csorda / falka egyedét adoptálja egy állat vagy egy csoport.

Winder és Shaw több tényezőt is megvizsgált

Nem kerül semmibe

A házi állatok esetében, ahol az ember gondoskodik a táplálékról és a biztonságról az adoptáló állatnak nem kerül annyiba, hogy felneveljen egy másik állatot. Még, ha ez egy másik faj egyede is. Az étel és a biztonság adott így miért ne. De a motiváció itt is kérdéses, ugyanis a génállománya nem öröklődik az állatnak.

Áthelyezett reproduktív funkció

Az élőlények alapvető ösztöne a gondoskodás, a fiatalabb egyedek felnevelése, régóta ismert tény, hogy ezért is vagyunk képesek felnevelni más egyedek utódait. De a kutatók szerint ennél több is állhat a háttérben. Lehetnek egyelőre nem ismert motivációi az állatoknak.

Gyakorolnak?

A vadon, csapatban élő állatoknál emellett egy kölyök felnevelése jó gyakorlat is a jövőre nézve mikor már saját utódaik lesznek, emellett általában nem is egy nagyon hosszútávú elköteleződés hiszen jó esetben egy pár hónapig kell csupán gondoskodni az örökbefogadott egyedről.

A két kutató azonban végül azt a következtetést vonta le, hogy e szempontok ellenére a legvalószínűbb, hogy az állatokat önzetlen érzelmek vezetik az adoptáláshoz. Egyszerűen megsajnálják, majd megszeretik a rászoruló kicsiket. Ezt bizonyítják az olyan helyzetek is mikor életveszélyes helyzetekből mentik ki a másik állatot, például egy folyóból vagy egy olyan helyről, ahonnan nem tudna magától kijutni. Az állatok képesek megsajnálni és önzetlenül segíteni egymást. Úgy fest az ember ebben sem egyedi. A különböző fajok egyedei ugyanolyan érzelmekre lehetnek képesek, mint mi. Képesek önzetlenül segíteni és megszeretni idegen állatokat, még, ha más fajhoz tartoznak is. Elvégre minket, embereket is nagyon tudnak szeretni, miért lenne ez másként más fajok egyedeivel.